A megfelelően telepített megfigyelőrendszer, már a vagyonvédelem fontos eleme!
Az előző oldalon megismertük a riasztórendszer feladatát, telepítési szempontjait.
Ezen az oldalon csak megbízható professzionális
eszközökről írok. Az olcsóbb eszközök telepítésének
lehetősége az OLCSÓBB KAMRARENDSZEREK
menűben találhatóak.
Egy megfigyelőrendszer kiegészíti a riasztórendszert.
Nem csak élőképeket biztosít - melyeken azonnal láthatjuk a
védett területünket távolról is - nem csak felvételeket készít,
melyeket visszanézhetünk és bizonyítékként használhatunk,
hanem a legújabbak már a fejlett analitikájuknak
köszönhetően a riasztási feladatokba is besegítenek.
Ma már kijelenthető, hogy a vagyonvédelem a kettő kombinációjával sokkal megbízhatóbbá vált!
Mit értünk "MEGFELELŐEN TELEPÍTETT?" rendszernek?
A riasztórendszerről bebizonyosodott, hogy úgy van kiépítve, hogy illetéktelen, ne tudja befolyásolni a működését.
Mi a helyzet a megfigyelőrendszernél?
Itt, sajnos rosszabb a helyzet. Tökéletesen működhet addig, amíg van hálózati tápellátás. Itt nincs előírva ( néhány kivétellel) , hogy a beltéri eszköz nem szabotálható, védett egység legyen és áramszünetkor is működjön!
EZÉRT EVVEL ANYAGI MEGFONTOLÁSBÓL ÁLTALÁBAN NEM FOGLALKOZNAK!
Ritkán van szükség a felvételekre, vagy a jelzéseire, de ha éppen akkor van áramszünet, akkor ezek hiányozni fognak! Áramszünetet okozni pedig kis hozzáértéssel tudatosan is lehet, ha az a CÉL!
Felmerülhet a kérdés: akkor mi értelme volt a drága rendszer kiépítésének?
Miért nem alkalmazzák a riasztórendszernél bevált zárt rendszerű védelmet?
NEM TUDOM A VÁLASZT! MI ALKALMAZZUK!
KÉRDÉS, MIT HASZNÁLJUNK? UPS-t, vagy AKVI-t.
1. Ha gyári UPS-t használunk:
a. Akku-DC-AC (UPS)12-24V-os akkumulátor feszültségről átalakítjuk 230V-ra
b. 230V-váltakozó feszültségről vissza - alakítjuk az eszközök saját tápegységeivel a kívánt értékre.
2. Az AKVI rendszernél nincs kettős átalakítás, azonnal, akkumulátorról, azonnal a szükséges feszültségekké alakítjuk.
Nézzük meg, melyiknek a hatásfoka jobb! Készítettem egy összehasonlító számítást, ami megközelítőleg mutatja a valóságot.
Az összehasonlításhoz egy APC Back-UPS 2200VA, 230V, AVR, IEC Sockets BX2200MI UPS-t és egy DC-DC-BELTÉRI EGYSÉGET használtam. (ami alapállapotban szintén UPS-ként működik)
Az APC 2db 12V-9Ah-s, a Beltéri UPS 1 db 12V-18Ah-s akkumulátort tartalmaz.
Mindkét esetben 120W-os terheléssel számolok. Az akkumulátor kapacitása ilyen terhelésnél közelítőleg a 2/3-a a ténylegesnek.
Az UPS elméleti tartás ideje:
Ua - Akkumulátorok feszültsége (V)-----Cak - Akkumulátor korrigált kapacitása / terheléstől függő kivehető teljesítmény [terhelőárammal korrigált érték] (Ah)-----ηu - UPS hatásfoka [pl.8%=0,8] (%)-----cosϕ – (0.9- kb.) Teljesítménytényező
Pf - Fogyasztók összteljesítménye (VA)-----tü - Üzemidő várható hossza (h)
Az így kapott elméleti érték, órában adja meg, hogy elvileg mennyi ideig lesz alkalmas a kalkulált berendezések üzemeltetésére az adott UPS az akkumulátorral.
Hatásfok: UPS:
Ua * Cak * ηu * cosϕ 24V x 9 x(2/3)Ah x 0.8 x 0.9 –––––––––––––––––––– = tü------------------------------- Pf 120W
0.87h= 52min.
Nézzük ugyanezt DC-DC konvertálással: A hatásfok szintén 80%.
Ua * Cak * ηu 12V x 16 x (2/3)Ah x 0.8 –––––––––––––– = tü ------------------------------- Pf 120W
0.96h: 58 min.
A gyári UPS-nél még szükség van a visszaalakításra.
Rendelkezésünkre áll 230V-AC, 52 percig. Ezt visszaalakítjuk az eszközök saját tápegységekkel egyenfeszültségekké! A tápegységek hatásfoka szintén 0.8 körül van, így a tényleges áthidalási időnk:
52.2 (min) x 0.8(hatásfok)= >>>>>>> ~ 42 min.
Összehasonlítva:
A kétszeres konvertálás esetén rendelkezésre állás az egyszeresnek a 70%-a!
A második kérdés a helyigény:
Ha gyári UPS-t használunk, akkor helyet kell biztosítani az összes beltéri eszköz részére. (UPS, rögzítő, hálózati elosztó, saját tápegységek.
Ha DC-DC beltéri egységet használunk, akkor a helyigény: 500x400x100mm, fémdobozban.